Mi a kriptovaluta? Minden, amit tudni szerettél volna róla

Mi a kriptovaluta? A kriptovaluta egy olyan digitális eszköz, amely pénzként működik, értéket nyújt, illetve hasznos funkciót tölt be egy blokkláncon. Útmutatónkban most azt a sokat feltett kérdést vizsgáljuk meg, hogy “Mi a kriptovaluta?”.

Lesz szó a blokkláncokról, a kriptók működési mechanizmusáról, a kriptovaluta-tőzsdékről és arról is, hogyan használjuk a kriptovalutákat. Elsőként az alapismeretekkel kezdjük, hogy választ kapjunk arra, mégis mi a kriptovaluta.

A kriptovaluták típusai

Ahhoz, hogy felfedjük, mi a kriptovaluta, vissza kell mennünk az időben. A modern kriptoforradalmat maga a Bitcoin váltotta ki még 2009-ben, amikor egy Satoshi Nakamoto nevű, azóta is névtelenségbe burkolózó személy vagy csapat útjára indította azt.

Ma a Bitcoin a legnépszerűbb kriptovalutának számít: ritkasága miatt digitális aranyként terjedt el a kriptoberkekben, állománya maximálisan 21 millió bitcoinra rúg. Amikor felteszik valaki a “Mi a kriptovaluta” kérdést, többnyire már ismerősen cseng a számára a Bitcoin neve.

Az ősi érme után új kripto-projektek mutatkoztak be, melyek közül némelyek gyorsabb tranzakciókat szerettek volna elérni, míg mások a blokklánc-hálózatokat kívánták új funkciókkal kiegészíteni.

A Litecoin még 2011-ben startolt a Bitcoin elágazásaként (bitcoin-fork), vagyis a Bitcoin kódjának egy módosított verziójaként. A Litecoinról azt kell tudni, hogy a tranzakciókat a Bitcoin-hálózathoz viszonyítva negyedannyi idő alatt képes feldolgozni.

Aztán 2015-ben berobbant a köztudatba az Ethereum hálózat is, amely hatékony programozási lehetőségekkel érkezett a kriptovilágba, és így megszülethettek a blokkláncon futó, okos szerződéseknek nevezett programok.

Napjainkban már több tízezer kriptovaluta létezik. Ezek között több olyan érme is van, amely a meglévő blokklánchálózatokon működik, de a hálózatnak nincs rá szüksége a működéséhez.

Az Ethereum hálózatot például az Ether (ETH) működteti. Amikor ETH-t küldhesz valakinek, a tranzakció hálózati díjait is ETH-ban fizeted. Egy okos szerződés végrehajtása is ETH-ba kerül, így az ETH egyszerre minősül értéktárolónak, másrészt pedig az Ethereum blokklánc hasznossági tokenje. Ezzel szemben a népszerű, békás kabalájú PEPE érme egyáltalán nem bír hasznossággal az Ethereum blokkláncon, ahol tárolják. A PEPE felettébb vicces, de a hálózat számára abszolút szükségtelen.

A legjobb kriptovaluták

Ugyan több ezer kriptovaluta kering a kriptotérségben, a többségük nem marad fenn. A vezető projektek általában magasabb értékűek, a sorrend pedig a piaci elfogadottság fejlődésével folyamatosan változik.

Cikkünk írásakor ez a vezető kriptovaluták sorrendje a piaci kapitalizáció (teljes piaci érték) alapján:

• Bitcoin (BTC)
• Ethereum (ETH)
• Tether (USDT)
• BNB (BNB)
• Ripple (XRP)
• Solana (SOL)
• US Dollar Coin (USDC)
• Cardano (ADA)
• Dogecoin (DOGE)
• Avalanche (AVAX)

A mostani tíz legnagyobb piaci kapitalizációjú kriptó közül kettő (USDT és USDC) stabilcoinnak minősül, vagyis egy másik valutához — ebben az esetben az USD-hez — kötött kriptót jelent. Mindkét eszköz garantálja, hogy amerikai dollárral vagy azzal egyenértékű fedezettel bír, hogy megtartsa az 1 dolláros értéket.

A fenti többi kriptovaluta a saját hálózatát táplálja, azaz a hálózati tranzakciókért velük fizetnek. Ez a hasznosság értéket ajándékoz nekik, főleg az olyan népszerű hálózatok esetében, mint amilyen a Bitcoin és az Ethereum.

Ezeknek a kriptóknak nincs fix értéke, azt a piac határozza meg.

Így működnek a kriptovaluták

Valutaként alkalmazva, például érték átutalásnál a kriptovaluták úgy működnek, mint a fiat, azaz a hagyományos valuták (pl.: USD vagy a GBP).

A fiat egy parancs vagy rendelet. Míg a fiat azért pénz, mert a kormányok ezt mondják, a kriptó értékét a kereskedési piacok határozzák meg.

Kriptóval fizethetsz mondjuk a kereskedőknek az árukért vagy szolgáltatásokért, de kriptovalutával akár egy tartozást is kiegyenlíthetsz.

A világ egyik leghíresebb Bitcoin-tranzakciójával Hanyecz László 10 000 bitcoint fizetett két Papa John’s pizzáért. Ez még a BTC nagyon korai szakaszában történt, és ma ez a 10 000 bitcoin nagyjából 440 millió dollárt érne /a Papa John’s (PZZA) jelenlegi teljes tőzsdei értékének alig 20%-a/.

Hanyecz László számítógéppel bányászta a bitcoinokat, és segített a tranzakciók ellenőrzésében. A rendszer jutalma a blokklánchoz sikeresen hozzáadott blokkokért Bitcoin volt.

Ezt követően László az érméket egyik kriptotárcából egy másikba küldte, hogy kifizesse a két pizza tranzakciót. A Bitcoin-hálózaton a bitcoinok küldése extra költséggel jár, ez a tranzakciós díj vagy másképp mondva hálózati díj. Ezt a díjat a bányászoknak fizetik, tehát olyan embereknek, mint a történetben szereplő Hanyecz László.

A bankok és a fizetési rendszerek is díjat számítanak fel az egyes tranzakciókért, , viszont a kriptohálózatok lehetőséget adnak arra, hogy közvetítő nélkül küldjünk értéket A-ból B-be. Ebbe semmilyen bank vagy fizetési rendszer nem szólhat bele, azaz nem tilthatja meg a tranzakciót. Tehát kriptohálózatok nem mérlegelik a tranzakció célját, vagy törvényességét, de mondjuk arra figyelnek, hogy elejét vegyék a dupla költésnek.

Mint minden pénz, a kriptovaluták is alkalmazhatók fizetésre egészen addig, amíg az emberek bíznak abban, hogy mások is elfogadják őket fizetőeszközként a jövőben.

Honnan erednek a kriptovaluták?

Néhány kriptó, példának okáért a Bitcoin bányászat útján növeli kínálatát, amely során a hálózat friss érméket nyújt a hálózaton végzett tranzakciók ellenőrzésének jutalmaként. A bányászati folyamat munkaigényes, mivel a bányászoknak meg kell oldaniuk egy titkosítási feladványt, amiket proof-of-work protokolloknak hívnak.

Más protokollok a lekötések-, az előzmények bizonyítását, vagy egyéb módszereket használnak a tranzakciók érvényesítéséhez. A proof-of-stake (PoS) rendszerek jutalmakat is adnak, és a konszenzusfolyamat eredményeként új pénzt hoznak létre.

• A bányászat a proof-of-work támogatásával új tokeneket hív életre a hálózat számára mintegy bányászati jutalomként.
• A digitális érmék “verése” azt jelenti, hogy egy algoritmussal új érméket vagy tokeneket alkotnak lekötési jutalomként – vagy a blokkláncon alkalmazható tokenekként. A PEPE például egy olyan, az Ethereum-hálózaton vert érme, amely nem staking vagy bányászat eredménye, míg az új ETH-kínálat lekötésből származik.

Az olyan érméket, mint a bitcoin vagy a litecoin, amelyeknél a bevezetés előtt nem került sor bányászatra, “fair launch” (igazságos indulású) kriptóknak hívják. Mindenki egyenlő eséllyel rendelkezett a pozícióépítésre, még mielőtt ezek az érmék népszerűek lettek.

Miben mások a kriptovaluták, mint a fiat pénznemek?

A fiat szó latin eredetű, jelentése “legyen”, vagyis egy valutát a kormányok nyilvánítanak törvényes fizetőeszköznek.

Az amerikai valután például a következőket olvashatod:

„Ez a bankjegy törvényes fizetőeszköz minden állami és magánjellegű tartozás rendezésére.”

A hagyományos pénz adósságból keletkezik, míg a kriptovaluták nem. A kriptovalutákat akárki használhatja pénzként, megtakarításra vagy befektetésként. Igaz, egyes országokban nem fogadják el törvényes fizetőeszközként.

Centralizáció vagy decentralizáció

A fiat valuták centralizáltak, kínálatukat, értéküket a kormányok és a központi bankok ellenőrzik. A legnagyobb kriptovaluták közül több is decentralizált, a protokollok és a további érmék változásait egy világméretű közösség határozza meg. A Bitcoin módosításaihoz például egy Bitcoin Improvement Proposal (BIP) szavazásra van szükség, amelyet a bányászok 95%-a hagy jóvá.

A decentralizáció viszont nem minden kriptovalutára igaz: az egyik legnépszerűbb kriptó, a Ripple kínálatáért és érvényesítési módszereiért például egyetlen vállalat, a Ripple Labs a felelős.

Néhány kriptovaluta közösen, decentralizáltan dönt a tranzakciók felől, míg más részeket központi irányítás alá vetnek. A Cardano például centralizált hálózatként indult, de erősen a decentralizáció felé halad.

Mi az a blokklánc?

Ahhoz, hogy valóban megértsük, mi a kriptovaluta, a blokklánc mibenlétével is tisztában kell lennünk. A blokklánc egy amolyan digitális főkönyv, melyben a tranzakciókat „blokkokba” csoportosítják a bányászok vagy a validáló csomópontok.

Minden blokk hivatkozik az előzőre, így egy nehezen módosítható láncot formálnak. Ez a rendszer kifejezetten biztonságos, mert visszamenőleg változtatni nagyon költséges és bonyolult.

A Bitcoin hálózat például hat blokknyi megerősítés után véglegesnek tekinti az adott tranzakciót. Gyakorlatilag viszont a kisebb tranzakciók egy megerősítés után már véglegesek, mégpedig a blokk újbóli bányászásának költségei miatt. A hálózatot a „proof of work” elv biztosítja, amely számítási teljesítményen alapszik.

Proof of Work vs. Proof of Stake

A kriptovaluták esetében a tranzakciók hitelességéhez a hálózatnak egyetértésre kell jutnia. A hagyományos pénzügyben ezt bankok és az intézmények intézik, de a blokkláncok konszenzussal oldják meg, hogy azokat ne lehessen megváltoztatni.

A leggyakoribb konszenzusos módszerek a proof of work (PoW) és a proof of stake (PoS).

Proof of Work (PoW)

Ez a módszer számítási feladatot igényel: a bányászok nehéz kriptográfiai feladatokat oldanak meg (kitalálják a helyes hash-értéket) azért, hogy új blokkot hozzanak létre. Ez már csak azért is biztonságos, mert a csalás nagyon költséges lenne, és ez nagy visszatartó erő.

A sikeres bányászok jutalmat kapnak, például Bitcoint. A Bitcoin és több más ismert hálózat – a Litecoin, a Dogecoin, a Bitcoin Cash, az Ethereum Classic és a Monero is – ezt a PoW módszert alkalmazza.

Proof of Stake (PoS)

A Proof of Stake (PoS) egy sokkal energiatakarékosabb változata a Proof of Work módszernek. A validátoroknak értékes kriptót kell zárolniuk letéti biztosítékként, amit szabályszegés esetén teljes egészében, vagy részben elveszíthetnek.

Egy validátor egy olyan számítógép, amely ellenőrzi a tranzakciókat. A PoS rendszerekben gyakran van minimális letét, de léteznek olyan megoldások is, mint a Delegált Proof of Stake (DPoS), ahol kisebb összeggel rendelkező felhasználók is csatlakozhatnak egy validátorhoz.

Egyéb konszenzus-mechanizmusok:

• PoH – Proof of History (Idősorrend igazolása)
• PoET – Proof of Elapsed Time (Eltelt idő igazolása)
• PoC – Proof of Capacity (Tárhely alapú igazolás)

A konszenzus szerepe a kriptóban

A konszenzus (a hálózaton lévő számítógépek egyetértése) lehetővé teszi, hogy biztonságos módon küldjünk kriptót anélkül, hogy szükségünk volna bankra vagy más közvetítőre. Tehát minden ellenőrizhető egy kriptotárcával és a Bitcoin, Ethereum vagy bármelyik hálózathoz tartozó blokklánc-keresővel.

A konszenzusmechanizmus azért felel, hogy minden tranzakció megbízható legyen, és a hálózat minden egyes résztvevője ugyanazt az eredményt láthassa.

Felhasználóként eldönthetjük, hogy melyik hálózatot tartjuk biztonságosabbnak: vannak, akik a Proof of Work rendszerrel szimpatizálnak, míg mások a Proof of Stake vagy más megoldásokat látják jobbnak.

Ezek előnye, hogy nincs szükség harmadik félre, az eredmények ellenőrizhetőek a nyilvános blokkláncon.

Így szerezhetsz kriptovalutát

Most, hogy megértetted, mi a kriptovaluta, hogyan működik, és a blokklánc szerepére is kaptál rálátást, ideje megnézni, hogyan jutahtsz kriptóhoz.

Bányászat

Az első kriptókat, mint a Bitcoin vagy a Litecoin annak idején sima számítógéppel is lehetett bányászni. Ma már csak a Proof of Work alapú érmék alkalmasak klasszikus módon való bányászatra, és ehhez egyre erősebb hardver szükséges. Eleinte az Ethereumot is bányászták. Az Ethereum Classic nevű eredeti Ethereum-láncot még mindig PoW segítségével bányásszák.

A Bitcoint ma már csak speciális gépekkel (ASIC) lehet versenyképes módon bányászni. Pár kisebb érmét, például a Kaspa vagy Monero érméket még lehet CPU-val vagy videókártyával is, de sokszor olcsóbb, ha megvesszük őket.

Keresés

Több módon is lehetséges kriptovalutát keresni, de ezek közül többhöz is szükség van már meglévő kriptóra.

• Lekötés: Az érméidet zárolva akár évi 3% feletti hozamot kapsz.
• DeFi hozam: Decentralizált alkalmazásokon (pl. Aave, GMX) keresztül kriptót kölcsönözhetsz és ezáltal részesedéshez juthatsz.
• Play-to-earn: Játékokon belül kriptót kereshetsz (pl. Axie Infinity).
• Kriptós bankkártyák: Vásárlás után a „visszajárót” kriptóban kapod.
• Munkavégzés kriptóért: Szabadúszó platformokon vagy fizetési appokon keresztül kriptóban is kérheted a fizetést.

Vásárlás

Gyakran a fiat pénzzel történő kriptovaluta vásárlás a legjobb módja a pozícióépítésnek.

A következő részben megmutatjuk, hol vehetsz kriptókat.

Hol vásároljak kriptovalutákat?

A kriptók legismertebb beszerzési helye a tőzsde, például a Coinbase, ahol hagyományos pénzzel (USD, EUR stb.) lehet kriptovalutát venni.

• Központosított tőzsdék (CEX): cégek működtetik őket, és általában személyazonosítást kérnek. Példák: Coinbase, Kraken. A kriptót letétkezelői tárcában tárolják, egészen addig, amíg ki nem utalod.
• Decentralizált tőzsdék (DEX): szoftverek által működtetik, okosszerződések támogatásával lehet kriptót cserélni. Népszerű platformok: Uniswap, Pancakeswap.
• Brókerek: Közvetlenül egy brókertől is vehetsz hagyományos pénzért kriptovalutát. Példák: eToro, Robinhood.
• Fizetési alkalmazások: Például a PayPal vagy a Cash App lehetővé teszik a kriptovaluták vásárlását—főleg a Bitcoint részesítik előnyben.
• Tárca alkalmazások: az olyan kriptotárcák, mint a MetaMask, lehetőséget nyújtanak a vásárlásra harmadik fél szolgáltatón át (pl. MoonPay).
• Peer-to-peer platformok: Itt más emberektől vehetsz kriptót, és az árak eltérhetnek a tőzsdei áraktól. Példa: Bisq vagy HODL HODL.
• Bitcoin ATM-ek: Több országban már ATM-ből is vehetsz Bitcoint, mondjuk benzinkutaknál vagy boltokban.

Biztonságos-e a kriptovaluta?

A kriptók értéke köztudottan ingadozó (volatilis), ami felfelé ívelő lehetőségeket, de egyúttal kockázatokat is rejt magában. A Solana (SOL), egy trendi, okosszerződéssel bíró kriptovaluta, mely a bevezetése után majdnem 9500%-kal megugrott, és minden idők legmagasabb árfolyamát (ATH-ját) 260 dolláron jegyezte.

Egy évvel később a SOL 10 dollár alá zuhant. Mint minden eszköz, a kriptók is magukban rejtik az árfolyamkockázatot.

De szerencsére akadnak módok a kockázatok mérséklésére.

• Árfolyamkockázat: A kriptók értéke ingadozó, mivel ez egy fiatal eszközosztály. Éppen ezért érdemes fokozatosan vásárolni (pl. havi részletekben), hogy csökkentsd a volatilitás hatását.
• Tőzsdei kockázat: a kriptotőzsdék használata kényelmes, de ők kezelik a tárcád kulcsait. Ha leállnak vagy befagyasztják a kiutalásokat, veszélybe kerülhet a pénzed. Ezért azt tanácsoljuk, hogy nagyobb összeget inkább a saját tárcádban tárolj.
• Okosszerződés kockázat: az okosszerződések hasznosak, de sebezhetők lehetnek esetleges hibák vagy támadások miatt. Csakis megbízható, auditált protokollhoz csatlakozz.
• Politikai kockázat: néhány ország korlátozhatja vagy egyenesen be is tilthatja a kriptokereskedést. Például Kína 2021-ben betiltotta a bányászatot és kereskedést. Vásárlás előtt mérlegeld ezt a szempontot is.
• Csalások és elhagyott projektek: Temérdek ígéretes projekt sosem indul el, vagy épp csalásnak bizonyul. Befektetés előtt mindig kutass utána a projektnek alaposan.

A biztonságos kriptó, vagy hagyományos pénzügyek

A kriptó átláthatósága miatt biztonságosabb lehet, mint a hagyományos pénzügyi eszközök. Az okosszerződések kódja nyilvánosan elérhető, így a közösség leellenőrizheti a működésüket.

A legtöbb kriptovaluta korlátozott kínálattal bír: példának okáért a Bitcoinból csak 21 millió darab létezik. Az Ethereum ugyan nem korlátozott, de az alap tranzakciós díjak elégetése miatt enyhén deflációs jellegű.

Viszont a hagyományos pénzek, például az amerikai dollár, folyamatosan bővülnek. Az USA pénzkészlete 10 év alatt 155%-kal gyarapodott, míg a Bitcoin értéke ez idő alatt kevesebb mint egy centből több mint 3 800 dollárra szárnyalt.

Néhány országban hiperinfláció is megesett: például Venezuela 2023-ban 400%-os inflációt szenvedett el.

Hol tárolhatod a kriptód?

Az új befektetők többsége a vásárlás helyén, vagyis a kriptotőzsdén tárolja az eszközeit. Tény, hogy ezek a tőzsdék gyakran biztonságos, offline tárolást alkalmaznak (cold storage), mégis náluk vannak azok a privát kulcsok, amikkel a kriptovalutákat kezelni lehet.

A tőzsdéken számtalan kockázat rejlik:

• 2011 és 2014 között hackerek állítólag több ezer bitcoint loptak el a Mt. Gox tőzsdéről.
• Nemrégiben az FTX tőzsde vezérigazgatóját csalásért ítélték el, mivel állítólag más kockázatos ügyletekhez használta fel az ügyfelek (vesztes) betéteit.

Persze nemcsak a tőzsde rendszere bír kockázattal, hanem az is, ha mondjuk valaki hozzáfér a fiókodhoz.

Ha te szeretnéd irányítani a kriptovalutákkal kapcsolatos ügyeid, akkor az alábbi tárca alternatívák állnak a rendelkezésedre:

• Hot wallet (online tárca): internetkapcsolatos eszközön (telefon, számítógép) futó alkalmazás, mely igen kényelmes, de kevésbé biztonságos.
• Cold wallet (offline tárca) : ez egy fizikai eszköz, amely offline módon tárolja a kulcsokat. Az előző lehetőségnél biztonságosabb, de kevésbé praktikus.

Mire jó a kriptovaluta?

A kriptó sok esetben nem csak pénzként szolgál, hanem az adott blokklánc működését támogató „üzemanyagként” is. Az ETH és a SOL például tranzakciókat és okosszerződéseket hajtanak végre, ettől lesznek értékesek. A Bitcoin viszont eredetileg igazi pénznek készült.

A kriptovaluták felhasználási lehetőségei:

• Fizetőeszköz: Egyre több helyen elfogadják a kriptókat — akár egy gyorsétteremláncnál is. Vannak kripto alapú bankkártyák is, amikkel úgy vásárolhatsz, mint egy hagyományos bankkártyával.
• Befektetés: Akadnak olyan érmék, amelyek ígéretes projektekhez kötődnek. Példának okáért a Chainlink LINK nevű tokenje befektetésként is kimondottan népszerű.
• Passzív jövedelem:
  • A DeFi platformokon (pl. Aave) kriptót kölcsönözhetsz, és jutalmat kapsz érte.
  • „Lekötéskor” (pl. ETH vagy SOL) stakeled a kriptódat, cserébe magasabb hozamot érhetsz el, mint egy átlagos bankszámlán.
• Nemzetközi utalásra is használhatod: Sebesebb és olcsóbb, mint sok hagyományos pénzküldő szolgáltatás.
• Értéktárolásra is jó: Egyes kriptók hasonló szerepet tölthetnek be, mint az arany, és még könnyebben is mozgathatók.
• Anonim tranzakciók esetében: a személyes adataid védettek, nem szükséges megosztani őket pénzügyi intézményekkel.

Hogyan vásárolj biztonságosan kriptóval?

Néhány webáruház lehetővé teszik a kriptós fizetést. Ilyenkor az oldalon minden segítséget megkapsz a tranzakció lebonyolításához.

Egy példavásárlás: így fizethetsz Bitcoin-nal a Newegg oldalon:

1. Helyezd a terméket, például egy számítógépet a kosárba.
2. Válaszd ki a szállítási módot.
3. A fizetésnél válaszd a „Bitcoin” lehetőséget.
4. Nyisd meg a kriptotárcádat.
5. Olvasd be a QR-kódot vagy másold ki a címet.
6. Véglegesítsd a fizetést a tárcádban.
7. Figyeld a visszaigazoló e-mail érkezését. Ne feledd, az utalás ideje hálózatonként változhat.

Kriptokártyás megoldás

Alkalmazhatsz olyan bankkártyát is, mint amilyen Coinbase Visa, amelyen előre beállíthatod, milyen kriptóval fogsz fizetni. Úgy működik, mint egy egyszerű bankkártya, ráadásul vásárlásaid után akár 3% jutalmat is visszakaphatsz kriptóban — ez havonta változik.

Így fektess be kriptóba

Ha már tisztában vagy vele, hogy mi a kriptovaluta, és alaposan átgondoltad a befektetést, a legegyszerűbb módja a kriptovaluta vásárlásának, ha egy tőzsdén vagy egy brókercégen át intézed.

Végezd el ezeket a lépéseket:

1. Regisztrálj egy platformon: Add meg neved, címed, e-mail-címed és a telefonszámod.
2. Igazold a személyazonosságod: A tőzsdék többsége kér egy hivatalos okmányt (pl. személyi igazolvány).
3. Töltsd fel az egyenleged: Használhatsz bankkártyát, PayPal-t vagy bankszámlát.
4. Válassz egy kriptót: Kezdők esetében gyakori választás a Bitcoin (BTC).
5. Vedd meg a kiválasztott kriptót: Keresd meg az adott valutát, majd indítsd el a tranzakciót.

Top kriptovaluták

Sok új kripto befektető dönt a legnépszerűbb kriptovaluták mellett kezdeti befektetésként. A 2023-as kriptopiaci tanulmányok például mintegy 420 millió kriptótulajdonost jeleznek világszerte, ebből 219 millió (vagyis több mint a fele) Bitcoin-tulajdonos. Ez annak a jele, hogy a Bitcoin még mindig a kriptopiac királya.

A legtrendibb kriptovaluták közé tartoznak az alábbiak:

• Bitcoin (BTC)
• Ethereum (ETH)
• BNB (BNB)
• Ripple (XRP)
• Solana (SOL)
• Cardano (ADA)
• Avalanche (AVAX)
• Dogecoin (DOGE)
• Tron (TRX)
• Polkadot (DOT)
• Polygon (MATIC)
• Chainlink (LINK)

A már bizonyított, ismert kriptók nagyobb kereskedési piacokon forognak, és emiatt kisebb kockázattal is járhatnak. A jövőbeli hozamok viszont nem biztos, hogy tükrözik a kezdeti napokat, amikor az egyes eszközök még sokkal kedvezőbb árúak voltak.

Új kriptovaluták

Új kriptovalutákat vagy kevésbé népszerű, de reményteli projekteket is figyelembe vehetsz. Ezek közé tartozhatnak olyan érmék és tokenek, amelyek megoldanak egy problémát vagy továbbfejlesztik a régebbi kriptoprotokollakat.

Ezek közül néhány:

• Celestia (TIA)
• Sei (SEI)
• Internet Computer (ICP)
• Fetch.ai (FET)
• Kaspa (KAS)
• Hedera (HBAR)
• Fantom (FTM) / Sonic (S)
• Seamless (SEAM)

A kriptovaluták jogi helyzete

A kriptókkal való kereskedés a világ legtöbb országában legális.

A szabályozások viszont eltérőek, és egyes joghatóságokban továbbra sem egyértelmű, hogy mely kriptovalutákat minősülnek értékpapírnak, és melyek inkább árucikknek.

Az Egyesült Államokban a SEC több tőzsdét, köztük a Coinbase és a Kraken tőzsdét is beperelte, a vád “be nem jegyzett értékpapírok” értékesítése volt.

Mi az az értékpapír?

Oké, most már tudjuk, hogy mi a kriptovaluta, de van még kérdésünk: mi az értékpapír? Az Egyesült Államokban az értékpapír egy olyan befektetési megállapodás, ahol a vevő azért fektet pénzt egy közös projektbe, mert hasznot remél, és ezt más emberek munkája teremti meg.

Az, hogy egy eszköz értékpapírnak minősül-e, a Howey-teszt alapján dől el, ami négy elemet vizsgál:

1. Pénzt fektetsz be.
2. Egy közös vállalkozásban veszel részt.
3. Elvárod, hogy hasznot hoz.
4. A nyereség mások munkájából származik.

Ez azért lényeges, mert a szabályozás nem mindenhol egyértelmű, és egyes tőzsdék megszüntethetik bizonyos kriptók kereskedését, amennyiben a hatóságok szerint azok értékpapírnak minősülnek.

Az amerikai SEC több kriptót is értékpapírnak minősített, például:

• SOL
• ADA
• MATIC
• SAND
• ICP
• DASH
• NEXO

Ezzel sok kriptós közösségben nem értenek egyet, szerintük ezek nem klasszikus értékpapírok.

A kripto, mint törvényes fizetőeszköz

A kriptovaluták a magánkereskedelemben a pénzzel azonos funkciót láthatnak el, de a legtöbb kormány mégsem tekinti a kriptovalutákat törvényes fizetőeszköznek.

Jelenleg csak két ország fogadott el törvényt a kriptovaluták törvényes fizetőeszközként való elfogadásáról.

• Közép-afrikai Köztársaság: Bitcoin
• El Salvador: Bitcoin

Kripto adók

Számos ország, például az Egyesült Államok és az Egyesült Királyság a kriptovalutákat tulajdonnak tekinti. Ez azt jelenti, hogy a kriptovalutákból származó nyereség többnyire adóköteles.

Ez azt jelenti, hogy a kriptóban kifizetett jövedelmek is adókötelesek, csak úgy, mint bármely más jövedelem.

Az Egyesült Államokban a következők adóköteles események:

• Kripto eladásából származó nyereség
• Lekötésből vagy bányászatból származó jutalom
• Airdrop
• Kriptóval való fizetés
• Kamat vagy hozam, amit DeFi protokollokból vagy kölcsönadásból kapsz

Az USA dollárban számolja az adókat, így a fizetendő adók meghatározásához minden kriptós tranzakció aktuális USD értékére kell átváltani abban a pillanatban, amikor a tranzakció megtörténik.

Érdemes kriptovalutába fektetni?

A blokklánc és a kriptovaluták számtalan új lehetőséget kínálnak, például azt is, hogy a valódi eszközök digitális formában akárhonnan elérhetőek legyenek. Ugyanakkor az is igaz, hogy rengeteg projekt elindul, és nem mindegyik lesz sikeres.

A javaslatunk az, hogy miután megértetted, mi a kriptovaluta, csak olyat válassz közülük befektetésként, amelynek alaposan utánanéztél. Az is jó lehet, ha csak a befektetésed egy része áll kriptovalutából.

Kriptovaluta befektetés esetén figyelj a diverzifikációra, azaz többféle kriptót vegyél, és legyenek más típusú befektetéseid (pl. részvények, ingatlan) is.

Az is jó megoldás lehet, ha rendszeresen vásárolsz, fix összegért. Így kiegyenlítheted a vásárlási árakat, és optimalizálhatsz, ha többet vásárolsz, amikor apadnak az árak.

A kriptovaluták előnyei és hátrányai

Miután felfedezed, hogy mi a kriptovaluta, megérted azt is, hogy a digitális pénzben izgalmas lehetőségek rejlenek. Persze azért a használatuk közben ott lapulnak a kihívások is. Tényleg fontos, hogy megértsd, mi a kriptovaluta, mert csak így kerülheted ki az esetleges buktatóit, és persze így fürdőzhetsz meg a leginkább az előnyeiben is.

Mi a kriptovaluta – Referencia

• https://finance.yahoo.com/news/celebrating-bitcoin-pizza-day-time-163536216.html
• https://github.com/bitcoin/bips
• https://roadmap.cardano.org/en/shelley/
• https://www.hashcash.org/papers/hashcash.pdf
• https://www.peercoin.net/docs/proof-of-stake
• https://www.blockchain.com/explorer
• https://etherscan.io/
• https://ca.finance.yahoo.com/news/solana-still-buy-2022-182500912.html
• https://www.reuters.com/world/china/china-central-bank-vows-crackdown-cryptocurrency-trading-2021-09-24/
• https://consensys.io/blog/what-is-eip-1559-how-will-it-change-ethereum
• https://fred.stlouisfed.org/series/M2SL
• https://www.usnews.com/news/best-countries/slideshows/the-10-countries-where-inflation-is-the-highest?onepage
• https://www.justice.gov/opa/pr/russian-nationals-charged-hacking-one-cryptocurrency-exchange-and-illicitly-operating-another
• https://www.reuters.com/legal/ftx-founder-sam-bankman-fried-thought-rules-did-not-apply-him-prosecutor-says-2023-11-02/
• https://www.sec.gov/news/press-release/2023-102
• https://www.sec.gov/news/press-release/2023-237
• https://www.coindesk.com/policy/2023/06/08/solana-foundation-sol-is-not-a-security/