Mi a DeFi? Minden, amit tudni szerettél volna

A kriptovalutákkal most ismerkedők egyik leggyakoribb kérdése, hogy pontosan mi a DeFi, azaz a decentralizált pénzügy. A DeFi (Decentralized Finance) olyan technológiák összességére utal, amelyek a kriptovaluták működésének alapját adják. Ezek közül a legfontosabb a blokklánc, amely lehetővé teszi a pénzügyi közvetítők kiiktatását, ezzel párhuzamosan a közvetlen, felhasználók közötti (peer-to-peer) tranzakciókat.

A DeFi rendszerek nem úgy működnek, mint a hagyományos, központosított pénzügyi intézmények – nincs fölöttük szabályozó hatóság, nincs központi szerv, amely a tranzakciókat felügyelné vagy irányítaná. Központi szabályozás helyett minden művelet a blokkláncon kerül rögzítésre. De mi is pontosan a blokklánc?

Blokklánc

A blokklánc egy elosztott főkönyv (tulajdonképpen nyilvántartás), amely az ökoszisztémán belüli összes tranzakciót nyilvánosan, átlátható módon rögzíti. A tranzakciók titkosítva vannak, ami biztosítja a résztvevők anonimitását.

Minden tranzakció egy-egy blokkon belül kerül naplózásra, és automatikus folyamatokon keresztül az egész ökoszisztéma validálja. A rögzített adatok utólag nem módosíthatók.

A DeFi előnyei

A decentralizált pénzügyek számos előnyt kínálnak:

A DeFi hátrányai és kockázatai

A pozitívumok mellett természetesen vannak hátrányok és kockázatok is, például:

DeFi-tárcák

Ahogy már említettük, a kriptovaluták tárolásához tárcára van szükség — azonban nem hagyományos, hanem DeFi típusúra. De mi is ez pontosan?

A DeFi tárcák digitális pénztárcák, amelyekben a felhasználó saját maga felelős az eszközei biztonságáért. Ezek az ún. self-custody (saját őrzésű) tárcák, amelyek adott blokklánc-hálózathoz kapcsolódnak. Például az Ethereum-tokeneket csak olyan tárcában lehet tárolni, amely kompatibilis az Ethereum hálózattal vagy az ERC-20-szabvánnyal.

Forrás: iStock/AndreaAstes

A MetaMask például egy ERC-20 kompatibilis tárca, ahol ETH-tokeneket lehet tárolni. Ha azonban például BRC-20-tokeneket szeretnél elhelyezni, akkor szükséged lesz egy másik tárcára, mint például a Trust Wallet, amely támogatja a Bitcoin-alapú hálózatokat is.

Néhány ismert DeFi-tárca:

• MetaMask – 2025 egyik legnépszerűbb ERC-20 tárcája
• Trust Wallet – Széles körben használt tárca BNB Chain, BRC-20 és más tokenekhez
• Ledger – Hardveres, saját őrzésű tárca a fokozott biztonság érdekében
• Crypto.com Wallet – A jól ismert centralizált tőzsde saját tárcája

Ezeket a tárcákat úgy tervezték, hogy kompatibilisek legyenek a különféle DeFi-protokollokkal. Ezek a protokollok különálló, automatizált rendszerek, amelyek a DeFi ökoszisztéma működését és az automata önszabályozást biztosítják. Jó példa erre az okosszerződés, amely nem más, mint olyan előre meghatározott feltételek rendszere, amelyekben az érintett felek közösen megállapodtak.

A DeFi-protokollok típusai

A DeFi-protokollok lényege, hogy előre lefektetett szabályokat határozzanak meg, melyeket a blokkláncon futó algoritmusok automatikusan érvényesítenek. Ezek a protokollok a kriptovaluták és más digitális eszközök – például NFT-k – használatát szabályozzák a decentralizált rendszerekben.

Fontos megjegyezni, hogy DeFi-protokollokat kizárólag olyan programozható blokkláncokon lehet alkalmazni, mint például az Ethereum Virtual Machine (EVM). A Bitcoin hálózata erre nem alkalmas, ott a protokollok csak a Bitcoin-tranzakciók, a felezés és az összkínálat (21 millió BTC) kezelésére szolgálnak.

A programozható blokkláncokon azonban többféle DeFi-protokoll is létezik, különböző célokra. Az alábbiakban a legfontosabb típusokat mutatjuk be:

Decentralizált tőzsdék (DEX-ek)

A decentralizált tőzsde (Decentralized Exchange, röviden DEX) egy olyan peer-to-peer piactér, ahol a felhasználók közvetlenül egymással bonyolítják le a kriptovaluta-tranzakciókat. A DEX-ek nem támogatják a hagyományos fiat pénzekkel (pl.: amerikai dollár) való kereskedést, kizárólag kriptó-kriptó cserére van lehetőség.

Az ügyleteket okosszerződések szabályozzák, amelyek automatikusan meghatározzák az előre rögzített feltételeket. Emellett automatikus árjegyzők (angolul: AMM-ek) biztosítják a likviditást: ezek algoritmusok által vezérelt robotkereskedők, amelyek egyszerre vesznek és adnak el, ezzel segítve a piac stabilitását.

Népszerű DEX-ek:

• UniSwap
• PancakeSwap
• dYdX

Stabilcoinok

Hasonlóan ahhoz, ahogy az arany értékét az amerikai dollárhoz rögzítik, a stabilcoinok olyan kriptovaluták, amelyek értéke valamilyen más eszközhöz (jellemzően fiat valutákhoz) van kötve. A céljuk az, hogy árfolyam-stabilitást és egyfajta biztosítékot nyújtsanak a kriptopiacokon.

Mivel a DEX-ek nem kezelnek fiat pénzt, a stabilcoinok értékőrzőként, egyfajta “digitális dollárként” szolgálnak más kriptovaluták napon belüli árfolyam-ingadozása ellen.

Leggyakrabban a mögöttes fiat valutát kibocsátó jegybank (pl. a FED az amerikai dollár esetében) stabilitása garantálja ezen tokenek értékállóságát.

Ismertebb stabilcoinok:

• Tether (USDT): A legnagyobb kapitalizációjú stabilcoin (több mint 96 milliárd dollár), az értéke az USD-hez kötött.
• USD Coin (USDC): 1:1 arányban van lekötve az amerikai dollárhoz – digitális pénzként funkcionál a digitális korban.
• TrueUSD (TUSD): Szintén 1:1 arányban USD-hez kötött, és az első stabilcoin, amely valós idejű, blokkláncon tárolt tanúsítványokat kínál.

Hitelezési és kölcsönzési protokollok

A centralizált pénzügyi világ egyik előnye, hogy lehetőséget biztosít hitelfelvételre és hitelezésre. Ez azonban decentralizált módon is megvalósítható a DeFi-ökoszisztémán belül.

A DeFi hitelezési protokollok lehetővé teszik, hogy a kriptovaluta-tulajdonosok kölcsönadhassanak vagy épp kölcsönt vehessenek fel digitális eszközeik terhére. Például az AAVE-platformon keresztül a felhasználók elhelyezhetik a kölcsönadni kívánt tokenjeiket, amelyek aztán okosszerződésen keresztül mások számára kölcsönként felvehetővé válnak. A kölcsönadó ezért az adott platform natív tokenjében kap kamatot – az AAVE esetében ez az aToken.

A kölcsönfelvételhez túlbiztosított fedezet szükséges – vagyis a felvett összegnél nagyobb értéket kell letétbe helyezni, és az APY (éves százalékos hozam) határozza meg a költségeket.

Vezető hitelezési protokollok:

• AAVE: Az egyik legnagyobb decentralizált hitelezési platform, natív tokenekkel működik (aTokens).
• MakerDAO: A DAI stabilcoin kibocsátója, amely biztonságot és stabilitást kínál a DeFi hitelezés világában.
• Compound: Algoritmikus kamatmodell alapján működik, a kereslet-kínálat elvét követve állapítja meg a kamatokat.

Hozamfarmolási platformok

A hozamfarmolás lényege, hogy a befektetők kriptovalutájukat staking révén elérhetővé teszik DeFi-protokollok számára, cserébe pedig jutalmat kapnak. Ez a gyakorlat likviditást biztosít a protokollok számára, miközben a befektetők újabb tokeneket, esetenként platform tokeneket kapnak ellenszolgáltatásként.

Ismertebb hozamfarmolási platformok:

• Bitcoin Minetrix
• Meme Kombat
• Coinbase

Decentralizált biztosítási protokollok

Beszéljünk arról, hogy mi a DeFi egyik fő kockázata: a rendszerek nyitottsága miatt ki van téve hackertámadásoknak, illetve a privát kulcsok elvesztése is komoly veszélyt jelent. A decentralizált biztosítási protokollok célja, hogy védelmet nyújtsanak ezekre az esetekre.

A biztosítási alapokat közösségi finanszírozással hozzák létre, és azokat kifejezetten azokra a kockázatokra különítik el, amelyeket a biztosítást megvásárló felhasználó előzetesen megjelölt. Ha a megjelölt esemény bekövetkezik, és a kárigényt igazolják, a biztosított fél megkapja a biztosítási összeget.

Például, ha valaki biztosítást vásárol egy esetleges hackertámadás ellen, és az valóban bekövetkezik, akkor kárigényt nyújthat be, amely egy decentralizált döntéshozatali folyamaton megy keresztül. Ilyenkor vagy kivizsgálás indul, vagy a döntést szavazásra bocsátják, ahol a biztosítási protokoll natív tokenjeinek birtokosai szavaznak a jóváhagyásról vagy elutasításról. Ha a kérelmet elfogadják, a szükséges összeget levonják a biztosítási alapból. Ha elutasítják, az alapban marad, és hozamot termel azoknak, akik finanszírozták azt.

A legjobb praktikák a kockázatok csökkentésére

Általánosságban elmondható, hogy a DeFi világában rejlő sebezhetőségek miatt elengedhetetlen a megfelelő biztonsági intézkedések alkalmazása. Első lépésként fontos, hogy tisztában legyünk a decentralizált pénzügyi rendszerekhez kapcsolódó kockázatokkal – ilyen lehet például egy hackertámadás, a privát kulcs elvesztése vagy a nagy volatilitású, kockázatosabb kriptoeszközök kereskedelme.

Ezt követően érdemes olyan stratégiákat bevezetni, amelyek minimalizálják ezeknek a kockázatoknak a hatását. Az alábbiakban néhány hasznos tippet sorolunk fel.

Vizsgáld meg alaposan a projektet

Bármilyen DeFi-projektbe való befektetés előtt végezz körültekintő kutatást. Olvasd el a hivatalos dokumentációt (whitepaper), nézd át az ütemtervet, tanulmányozd az online visszajelzéseket és értékeléseket. Nézd meg a projekt közösségi médiafelületeit is, és figyeld meg, hogy más érdeklődők milyen kérdéseket tesznek fel – lehet, hogy olyasmire világítanak rá, amire te nem is gondoltál.

Kezeld ezt úgy, mintha egy használt autót készülnél venni az interneten: vajon elég lenne egy fotó és egy rövid leírás, vagy utánanéznél alaposabban is, mielőtt döntesz?

Legyen stratégiád a kereskedésre és a kockázatkezelésre

Nagyon fontos, hogy ne csak a befektetés előtt, hanem az azt követő időszakban is legyen egy jól átgondolt stratégiád. Ha hosszú távra vásárolsz és úgynevezett „hodler” vagy, milyen fundamentális szempontokat vizsgáltál meg, amelyek alapján meggyőződtél arról, hogy ez valóban jó befektetés?

Ha aktívan kereskedsz, használsz technikai elemzést? Hogyan számolod ki a pozíciód méretét, hogy elkerüld a túlzott kitettséget? Hány százalékát kockáztatod az egyenlegednek egyetlen ügylet során? A tapasztalt kereskedők általában csupán 1-3%-ot kockáztatnak egy kereskedés alkalmával, így ha veszteséggel zárnak is, az egyenlegük legalább 97%-a megmarad, és tovább kereshetik a következő lehetőségeket.

Gondoskodj a biztonságról (digitális és fizikai formában is)

A MetaMaskhoz hasonló digitális DeFi-tárcák kiválóan alkalmasak ERC-20 tokenjeid tárolására, ugyanakkor ha nagyobb fizikai biztonságot szeretnél, érdemes lehet offline, úgynevezett hardveres tárcát használni. Ha mégis online maradsz, gondoskodj róla, hogy minden fiókodhoz legyen bekapcsolva a kétlépcsős hitelesítés (2FA).

És hogy mi a DeFi lényege? Az önállóság: nincs központi intézmény, amely a vagyonod biztonságáról gondoskodik. Ezért neked kell tudatosnak lenned, és saját magadnak kell felügyelni a tárcáidat, kulcsaidat és a kockázataidat, hogy befektetéseid biztonságban legyenek.

Hivatkozások

• https://theguardian.com/commentisfree/2018/sep/03/federal-reserve-lehman-brothers-collapse
• https://www.coindesk.com/learn/what-is-yield-farming-the-rocket-fuel-of-defi-explained/

GYIK