A Telegram vezére „abszurdnak” nevezte a letartóztatását
A Telegram vezérigazgatója bírálja Franciaországot az általa csak hihetetlennek nevezett letartóztatása miatt. Tavaly nyár óta kéthetente kell jelentkeznie a rendőrségen, miközben a platform 36,5 milliárd dolláros bűnözői piactérrel küzd.
Pavel Durov „jogilag és logikailag abszurdnak” minősítette a francia hatóságok általi tavalyi őrizetbe vételét. Az eljárás során négy napig tartották fogva a platformon zajló állítólagos bűnözői tevékenységek miatt.
Az orosz származású milliárdos továbbra is Franciaországban rekedt bírósági felügyelet alatt: nincs kitűzött tárgyalási időpont, viszont 14 naponta kötelező jelentkeznie a rendőrségen. Durov szerint ilyen helyzetben eddig egyetlen tech-vezérigazgató sem találta magát.
Durov jogi kálváriája 2024. augusztus 24-én indult, amikor a párizsi Le Bourget repülőtéren letartóztatták. A vádak között szerepelt a drogkereskedelem elősegítése, pénzmosás, valamint illegális kriptográfiai szolgáltatások nyújtása.
Bár később 5 millió eurós óvadék ellenében szabadon engedték, elítélése esetén akár 10 év börtön és 500 ezer eurós pénzbüntetés várhat rá.
Az ügy középpontjában az a vádpont áll, hogy a Telegram titkosítási megoldásai és korlátozott moderációja lehetővé tették bűnszervezetek számára több milliárd euró értékű illegális tranzakciók lebonyolítását.
A francia hatóságok szerint a platform gyakorlatilag illegális piactérré vált, míg Durov állítja: a Telegram megfelel az iparági szabványoknak és minden jogi megkeresésre válaszol.
A nyomozók eddig sem Durov, sem a Telegram részéről nem tudtak konkrét bűncselekményt feltárni.
A vezérigazgató szerint a rendőrség már az őrizetbe vételnél sem követte a jogszabályi előírásokat, olyan protokollokat hagyva figyelmen kívül, amelyeket egy egyszerű háttérkutatás is tisztázhatott volna.
Küzdelem a bűnözői hálózatokkal és a szabályozói nyomással
A Telegram az utóbbi években a bűnüldözés és a szervezett bűnözés egyik fő csataterévé vált.
A platform több ezer olyan csatornát távolított el, amely a kínai nyelvű Xinbi Guarantee és Huione Guarantee piacterekhez kapcsolódott. Egy blokklánc-elemző cég, az Elliptic vizsgálata szerint ezeken keresztül több mint 35 milliárd dollárnyi illegális tranzakció zajlott.
A kambodzsai politikai elithez és az észak-koreai Lazarus-csoporthoz köthető Huione Guarantee a történelem eddigi legnagyobb illegális piactereként működött, mintegy 27 milliárd dollárnyi forgalommal.
A szolgáltatások között szerepelt pénzmosás, hamis dokumentumok árusítása, sőt emberkereskedelem is, amelyeket Délkelet-Ázsiában törvényes IT-vállalkozásoknak álcáztak.
A hatósági fellépés azonban a „hidra-effektust” váltotta ki: a bűnözői aktivitás gyorsan átterjedt más platformokra.
A Tudou Guarantee heteken belül átvette a Huione felhasználóit, miközben kisebb piacterek is akár 400%-os forgalomnövekedést produkáltak.
Az ENSZ becslése szerint a Telegram-alapú bűnözés éves szinten akár 36,5 milliárd dollárt is generálhat, főként a Tether stabilcoinja, az USDT segítségével.
A hálózatok a titkosított kommunikációt, az imázsépítést és a vitás ügyek rendezését is a Telegramon keresztül bonyolítják, miközben teljesen elkerülik a hagyományos bankszektort.
A Durov elleni letartóztatás óta a platform szigorított szabályzatán: érvényes bírósági végzés alapján már megosztják a hatóságokkal a felhasználók IP-címét és telefonszámát.
Frissítették az ÁSZF-et, megszüntették a visszaélésekre alkalmas funkciókat, és mesterséges intelligenciát is bevetnek a tiltott tartalmak szűrésére.
A Telegram vezetőjének ügye messzire nyúlik: szabadságjogi vita és nemzetközi támogatás
Az ügy globális konfliktust robbantott ki a platformok felelősségéről, a felhasználói adatvédelemről és a szólásszabadság határairól.
Olyan ismert személyiségek, mint Edward Snowden vagy Elon Musk is bírálták a francia hatóságokat. A letartóztatást a titkosított üzenetküldő szolgáltatások elleni állami túlkapásként értékelték.
Durov kiemelte: A Telegram soha nem fogja feladni a felhasználói adatvédelmet a szabályozói nyomás ellenére sem. A cég inkább kivonulna bizonyos piacokról, mintsem hogy titkosítási hátsó kapukat vezessen be.
A hozzászólások között azzal vádolták, hogy titkos hátsó kaput biztosít a hatóságoknak. Durov erre úgy reagált: „inkább meghalok — nincs harmadik félnek hozzáférése a Telegram privát üzeneteihez.”
Hangsúlyozta, hogy a bűnözők egyszerűen kevésbé szabályozott alkalmazásokra váltanának, miközben a jogkövető felhasználók biztonsága sérülne.
Durov emlékeztetett a francia törvényhozás azon törekvéseire, amelyek kötelezővé tennék a titkosítási hátsó kapukat a rendvédelmi szervek számára. Figyelmeztetett: az ilyen kiskapuk könnyen a hackerek, külföldi hírszerző szolgálatok vagy kiberbűnözők célpontjaivá válhatnak.
A Telegram állítása szerint fennállásának 12 éve alatt soha nem adott ki privát üzenettartalmakat.
Támogatói szerint Durov ügye azt teszteli, meddig terjedhet a platformüzemeltetők felelőssége a felhasználók tetteiért, különösen a titkosított kommunikációs eszközök esetében.
A francia hatóságok a kezdeti kihallgatások során többször is meghosszabbították fogva tartását, miközben az orosz nagykövetség konzuli hozzáférést és részletes indoklást követelt.
A nyomozás 2024 februárjában indult, majd júliusban vált hivatalossá – hetekkel Durov augusztusi letartóztatása előtt, amikor magángépével érkezett Párizsba, Azerbajdzsánból.
Ne maradj le!
in numbers
