A Londoni Értéktőzsde is fontolgatja a nonstop kereskedést

A növekvő verseny és a kriptovaluták 0-24-es modellje arra kényszeríti a hagyományos tőzsde világát, hogy újragondolják a kereskedési időket. Erre főként a fiatalabb befektetők non-stop hozzáférés iránti igénye készteti őket.

A London Stock Exchange Group (LSEG, Londoni Tőzsdecsoport) azt fontolgatja, hogy meghosszabbítja a kereskedési időszakot, vagy akár teljesen átáll a napi 24 órás működésre. Ennek oka az, hogy a kripto térnyerése és a lakossági nyomás egyre inkább feszíti a hagyományos tőzsdéket.

A Financial Times vasárnapi beszámolója szerint a tőzsdecsoport aktívan vizsgálja, mennyire lenne megvalósítható a hosszabb vagy az éjjel-nappali kereskedés.

A belső egyeztetések során egyaránt figyelembe veszik a kereskedelmi és szabályozási szempontokat, valamint azt a technológiai hátteret, amely szükséges lenne a folyamatos működés biztosításához.

A lehetséges váltás időszaka nem véletlen: a globális tőzsdék egyre komolyabb versennyel néznek szembe, miközben a befektetői szokások is változnak. A kriptopiacok szünet nélküli elérhetősége, amely világszerte jelentős forgalmat generál (időzónákon átívelően), arra készteti a hagyományos piacokat, hogy újragondolják régóta megszokott nyitvatartási sávjaikat.

A nyomást különösen a fiatalabb befektetők növekvő jelenléte fokozza. Ők már valóban hozzászoktak ahhoz, hogy okostelefonon keresztül, valós időben kereskedjenek, mégpedig bármikor, és bárhonnan.

London Stock Exchange weighs launch of 24-hour trading https://t.co/oaE4vawugT

— Financial Times (@FT) July 20, 2025

Kis súlyú részvénykereskedelem, nagy jelentőségű tőzsde

A London Stock Exchange bevételeinek nagy részét pénzügyi adatok értékesítéséből szerzi. Ennek ellenére részvénykereskedelmi tevékenysége továbbra is szimbolikus és strukturális szerepet tölt be a Cityben (London pénzügyi központja).

Bár az LSEG bevételeinek túlnyomó részét (nagyjából 97%-át) az adatszolgáltatás adja, a tőzsde továbbra is kulcsfontosságú a brit vállalatokba áramló nemzetközi tőke számára. Az LSE jelenlegi kereskedési ideje reggel 8:00-tól 16:30-ig tart.

A belső elemzés során olyan kérdéseket vizsgálnak, mint például hogy hogyan hatna a hosszabbított nyitvatartás a piaci likviditásra (ez most főleg a nyitó- és záróaukciókra koncentrálódik). Az is érdekes lehet, hogy miként érintené ez a kettős tőzsdei jegyzéssel rendelkező vállalatokat. A szabályozási akadályokat és a működési költségek várható növekedését is górcső alá veszik.

Az amerikai tőzsdék is a hosszabb nyitvatartás felé mozdulnának

Számos jelentős piaci szereplőnél indult el hasonló irányú elmozdulás. A New York-i tőzsde (NYSE), a Nasdaq és a Cboe is kérelmet nyújtott be az amerikai tőzsdefelügyelethez (SEC) a kereskedési idő meghosszabbítására. Ez a három platform együttesen az amerikai részvénykereskedelem csaknem 40%-át teszi ki.

Törekvéseik a 24X nevű, non-stop működésre tervezett új tőzsde ideiglenes engedélyének kiadását követően vettek új lendületet. Az éjszakai kereskedés végleges jóváhagyását egyelőre késleltetik, mert a szabályozók további információkat várnak a piaci hatások kapcsán.

Az alapkezelők óvatosak, de az irány egyértelmű

A kisbefektetők már most is élnek az utólagos, zárás utáni kereskedés lehetőségével – különösen olyan platformokon, mint a Robinhood. Az intézményi befektetők azonban egyelőre kivárnak: aggódnak a magasabb működési költségek, a csökkenő likviditás és a gyengébb árképzési folyamatok miatt a normál kereskedési időn kívül.

Az Egyesült Államokban régóta vita tárgyát képezi a kereskedési idő meghosszabbítása. Különösen a nyugati parti befektetők körében van ez így, akiknek már délután 1-kor bezár a piac. Ha megvizsgáljuk Ázsiát, az ottani aktív kereskedő közösségek és az USA éjszakai óráival való időzóna-átfedés miatt a non-stop kereskedési modellek nagyobb jelentőséggel bírnak.

A Brexit utáni London számára kulcsfontosságú, hogy megőrizze szerepét globális pénzügyi központként. A város egy kriptovaluta-alapú kereskedési megoldást fontolgat, ami jelentős változást hozhat. A bevezetés azonban attól függ, hogy az előnyök felülmúlják-e a szabályozási és működési kihívásokat.